Párásítók és párátlanítók:
| |
|
|
| |
|
A párátlanítók működése:
|
|
|
A párátlanítók célja, hogy a levegő nedvességtartamát csökkentse úgy, hogy közben a légtér hőmérséklete megmaradjon.
De vajon hogyan tudjuk mindezt elérni? Az alapelv a hideg felületen történő lecsapódás elvén működik. Tehát szükségünk van egy hideg felületre, amin az átszívott levegő nedvességtartama kiválik, majd ezek után az így kapott száraz levegőt visszamelegítve visszajuttatjuk. Ehhez a feladathoz tökéletesen alkalmas egy - durván fogalmazva - egybeépített klímaberendezés, kisebb változtatásokkal. A klímaberendezés belső lamellája hűtési üzemmódban hideg, külső egységének hő leadó felülete pedig meleg.
A párátlanító által beszívott levegő áthalad a berendezés hűtött felületén (elpárologtató), ahol kicsapódik a benne lévő pára. Az így kinyert folyadék egy gyűjtőtartályba, vagy kivezetésre kerül a berendezésből. A hideg, száraz levegőt a párátlanító meleg felülete (kondenzátor) visszamelegíti, és a környezetbe juttatja.
Az emberi szervezet számára a 40 - 60% közötti páratartalom az ideális. Ezen értékek között tartott helyiségben a penészedés és más, magasabb páratartalmat igénylő baktériumok szaporodása sem indul be.
|
|

|
Használata széleskörű:
- konyhákban,
- fürdőszobákban,
- ruhaszárító helyiségekben,
- pincékben,
- alagsorokban,
- mosodákban,
- olyan helyeken, ahol értékes tárgyak, festmények, bútorok, könyvek, műkincsek találhatók (múzeum),
- építkezéseken, ahol a falak, festések gyorsabb száradása a cél,
- uszodákban, gyógyfürdőkben.
És most jöjjön egy kis matematika, amivel kiszámíthatjuk, hogy mekkora területre elegendő egy párátlanító:
A párátlanító maximális párakivonási kapacitását kell felszoroznunk 5-el, és az így kapott adat adja a párátlanítandó helyiség légköbméterét. Egy példával élve: a párátlanító maximális kapacitása 10 liter, így az 10 x 5 = 50m3 –es helyiség párátlanítására alkalmas.
Ez a számítás egy átlag értéket ad. Az eredményünket tovább befolyásolhatja a helyiségben tartózkodó emberek száma, a szellőztetés mértéke, különböző berendezések, és a hőmérséklet. |
|
A párásítók működése:
|
|
|
Miért és mikor van szükség párásításra?
Az emberi szervezet számára az ideális és a kellemes páratartalom 40% - 60% között van.
Ez az a páratartalom, ahol igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben (természetesen ehhez megfelelő hőmérséklet is kell, hogy társuljon). Párásításra elsősorban télen, a fűtési idény alatt lehet szükségünk. A fűtőberendezések által melegített levegő elveszíti az egészséges páratartalmát, amit párásító berendezésekkel szabályozhatunk.
De vajon hogyan működödnek ezek a berendezések?
A klímatechnikához kapcsolható fejlesztések során több alternatíva is született a megoldással kapcsolatban: |
| |
|
|
A legegyszerűbb működésű eszközök a hidegpárásítók. Ezekben nincsenek szabályzók, mindössze egyetlen elektromos eszköz, egy ventilátor található bennük. A készülékben egy szivacs gondoskodik a tartályába öntött víz felszívásáról, amin a ventilátor átszívja a helyiség levegőjét. Az így keringetett levegő folyamatosan felvesz némi nedvességet és növeli a helyiség páratartamát. Természetesen a rendszer önszabályozó, hisz minél magasabb a levegő páratartama, annál kevesebb nedvességet képes újra megkötni. Üzemeltetésük egyszerű, működésük halk. Egyes típusokban illóolaj adagolásra is lehetőség nyílik.
|
|

|
| |
|
|
A következő csoportba a melegpárásítók tartoznak. Ezek a típusok a vízgőz elvén nedvesítik a levegőt. A berendezés két elektróda között vizet gőzölögtet, kihasználva annak áramvezető képességét. Az elektródák között elektromos áram folyik, miközben a körülötte lévő víz először felmelegszik, majd elpárolog. Az így kapott pára egy fúvókán keresztül a levegőbe jut, emelve a helyiség páratartalmát. A készülékben nincs ventilátor vagy mozgó alkatrész, így élettartama rendkívül hosszú. Ezen típusok szinte mindegyike rendelkezik illóolaj adagolóval. |
|
|
| |
|
|
A legmodernebb technológiával az ultrahangos párásítók vannak felvértezve. Ultrahangos vízporlasztás elvén működnek. Lényege, hogy a készülékben lévő kristály magas frekvenciával rezeg, ezáltal a vizet mikroszkopikus méretű vízcseppekké alakítja. Elektromos működése lévén páraerőssége és páratartalma szabályozható. Működése telesen zajtalan, hisz mozgó alkatrészeket szintén nem tartalmaz. |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
|