Ha hűtésről beszélünk, és a kezdeti időszakot keressük, akkor bizony egészen az ókorba kell visszamennünk, méghozzá időszámításunk előtt 2500-ra. Az akkori falfestményeken már tisztán kivehetők a hűtés első jelei. A párolgás hőelvonó képességét használták fel akkoriban.
Az eljárás rendkívül egyszerű, és a mai napig működik. A hűtendő folyadékot olyan agyagkorsóba töltötték, amin nem volt zománcréteg, így a pólusokon keresztül átszivárgott ital elpárolgott a külső felületen, és létrejött a hűtés folyamata.
Később természetes havat és jeget is bevetettek, viszont ezek szállítása a távolság miatt csak nagyobb erőfeszítések árán volt fenntartható.
A XVI. században már sós oldatokat használtak hűtésre. Ha sót oldunk fel vízben, az oldás közben a folyadék lehűl.
Az igazi áttörés 1755-ben következett be William Cullen-nek köszönhetően, aki először állított elő mesterséges jeget etil-éter segítségével. Ezt az eljárást 1835-ben Perkins szabadalmaztatatta. A mai hűtőgépek működési elve 1842-ben született meg és 1867-ben már vasúti kocsikban is használták. Ezek a szerkezetek ammóniával működtek, amiből az elsőt Ferdinand Carré építette, 1859-ben. 1928-ban feltalálták a freont. Pár évtized múltán, (1974-ben) kimutatták károsító hatását. Azóta különböző helyettesítő közegeket használnak a környezet megóvása érdekében.
A mai világunkban oly módon felgyorsult a fejlődés a klímaberendezések és a hűtőgépek terén egyaránt, hogy évről - évre egyre modernebb, energiatakarékosabb és maximálisan a felhasználók igényeihez igazodó gépeket találunk. A hűtésen túl az egészséges levegő, a páratartalom, a zajtalan működés és a design is nagy szerepet játszik, mindannyiunk örömére.